Hol vannak már azok az idők, amikor a számítástechnika, illetve az infokommunikációs technika száraz és komoly dolognak minősült…

Szerencsére a kreatívok hamar rájöttek, hogy az IT/elektronika és az internet is, ugyanolyan termék, mint bármi más. A folyamat éllovasa a Microsoft volt, még a nyolcvanas években –pontosan ezért nevezték át a komoly hangzású „Interface Managert” végül „Windowsra”. 

Azóta a legkisebb cégektől egészen a legnagyobb óriásokig (élükön a fiatalos arculatáról és lazaságáról híres Google-val és Apple-val) mindenki töri a fejét a kreatívabbnál kreatívabb reklámokon. Lássuk a Techline idei kedvenceit!

A Samsung „sideview” reklámja: igaz, a hagyományos két oldallal ellentétben három oldalt kell venni az újságban, cserébe viszont nagyon figyelemfelkeltő és érdekes reklámot kapunk. 

A Comcast internetszolgáltató egyik hirdetése, a nagyság jelen esetben a tárhelyre és a sávszélességre vonatkozik, az igazi nagyság azonban a Photoshopos kolléga volt, és persze a kreatív aki kitalálta ezt a király reklámot.

Következő jelöltünk a MacBook egyik reklámja – szupervékony, szuperkönnyű, a reklám pedig szuperkreatív!

A Sony szuper-szélesvásznú reklámja szintén figyelemfelkeltő – igaz, kicsit olyan. mint egy bútorreklám, de az alapötlet ettől még nagyon jó. 

A Google, „találd meg könnyebben” reklámhadjárata az igen mókás képekkel, valóban ütött – ki hinné, hogy még a Google-nak is szüksége van reklámra?

A Fujifilm boxolói egészen elképesztőek – jó példa arra, hogy ha nagyon figyelemfelkeltő reklámot akarunk, elég egy remekbe szabott fotó. A gond csak az, hogy ilyen pillanatot ötvenévente egyszer sikerül elcsípni.

 A Young and Rubicam által készített Leica digitálisfényképezőgép-reklám a tizenkétszeres zoom-ra épült – igen sikeresen.

Az Orion Telescopes reklámja az abszolút nyertes – különösebb magyarázat nem is kell hozzá, csak nézzük meg a zászlón a feliratot.

forrás: techline.hu

Hozzászólás (0)

 A Windows 7 nagyon jó, stabil és gyors, de egyáltalán nem tökéletes. Az első problémákkal már a telepítéskor találkozhatunk.

Ha Windows 7 béta verziónk van a gépen, és teljesre akarunk frissíteni, akkor ez alapból nem fog menni, a Microsoft ugyanis az úgynevezett „clean installt” részesíti előnyben, és nem szeretné, ha mindenféle bétakódok maradnának hátra az update során. Előfordulhat azonban, hogy a felhasználó már annyira „belakta” a bétát, hogy nem szívesen gyalulná le a gépet. Egy apró trükkel rábírhatjuk a Win7-et arra, hogy frissítse magát bétáról – teljesre. 

Másoljuk be a telepítő DVD tartalmát a merevlemezre, vagy ami még jobb: egy bootolható USB drájvra. Másolás után nyissuk meg jegyzettömbbel az átmásolt telepítőből a Sourcescversion.ini nevű fájlt. A fájlban keressük meg ezt a bejegyzést: MinClient=7100

Ezt a sort kell megváltoztatnunk a jelenlegi Win7 verziószámra (azaz annak a Win7-nek a verziószámára, amelyre a frissítést rá akarjuk tenni). Javítsuk hát át ezt a sort erre: MinClient=7000

A probléma fele tehát megoldva: a telepítő így már minden további gond nélkül „rámászik” a béta verzióra is. Most már csak azt kell megoldani, hogy minden lehetséges telepíthető verziót lássunk a telepítő listájában (mert maximalisták vagyunk). Keressük meg az átmásolt telepítőben ezt a fájlt: Sourcesei.cfg

Nevezzük át a fájlt, hogy vissza tudjuk állítani, ha később esetleg kellene. Legyen mondjuk regi_ei.cfg. Nyissuk meg a jegyzettömböt, és készítsünk egy saját fájlt, benne a következőkkel:

[EditionID] Ultimate [Channel] Retail [VL] 0

Az „Ultimate” szót értelemszerűen cseréljük arra a verzióra, amit telepíteni szeretnénk, úgy mint: Ultimate, Professional, HomePremium, HomeBasic, Starter, majd mentsük el a sources mappába, ei.cfg néven.

Készen is vagyunk. Ha most az USB drájvról vagy a merevlemezről indítjuk a telepítőt, máris frissíthető, választható verziós telepítőnk lesz.

Forrás: techline.hu

Hozzászólás (5)

 A Panda Security egy helyre gyűjtötte össze ingyen letölthető biztonságtechnikai szoftvereit. A bárki által szabadon letölthető programok teljes körű védelmet kínálnak a számítógépek számára.

A Panda hatékony, ingyenesen letölthető és szabadon felhasználható szoftvereit gyűjtötte össze ezen a címen. A programok a következők:
– Panda Cloud Antivirus: az első, „in-the-cloud” munkavégzésre képes antivírus-program, amely a külső szerverekre kihelyezett munkavégzésnek köszönheti minimális erőforrásigényét;
– Panda ActiveScan: ingyenes online scanner, amely a már meglévő, installált vírusirtókat kiegészítve működik, és egyfajta másodvéleményt ad;
– Panda USBVaccine: megállítja az USB-s eszközökön keresztül terjedő vírusokat;
– Panda WOT: a böngészőkbe beépülő biztonsági szűrő, amely figyelmezteti a felhasználót, ha veszélyes weboldalra téved;
– Panda Anti-Rootkit: rootkit-irtó;
– Panda SafeCD: haladó felhasználók számára készített program arra az esetre, ha a PC már annyira fertőzött, hogy az installált vírusirtó sem tud segíteni.

Forrás: techline.hu

Hozzászólás (0)

 A fájlcserélés világát a torrent uralja, ez nem is kérdés. Sokan azonban félnek használni...

 A leggyakoribb ellenérv amit hallottam: „a torrentezés túl bonyolult, nem tudom kezelni”, és a mondat végére tetszőlegesen behelyettesíthető a Bittorrent, az uTorrent vagy bármelyik másik kliens. Egy gyakorlott felhasználó persze most csak mosolyog, „ugyan mi ezen a bonyolult?” Nos, egy átlagfelhasználónak, aki maximum „jútyubozik” és e-mailezik, annak bizony maga a torrent kliens, illetve az egész eljárás (én is töltök, de mások is letöltenek tőlem, néha megy, néha nem megy, seed/peer, ratio, stb) könnyen kedvét szegheti.

Az Azureus egy volt a sok-sok torrent kliens közül, majd a fejlesztők a felhasználókkal összefogva megpróbálták megalkotni a tökéletes, felhasználóbarát, látványos torrent-szoftvert - így született meg az Azureus utóda, a Vuze.

Az alapötlet az volt, hogy a szokásos, viszonylag bonyolult torrentfelület helyett, valami látványosat, valami „Youtube-szerűt”, és könnyen kezelhetőt kapjanak a felhasználók - egy torrent program, amit akár a nagymama is tud kezelni! Lássuk, sikerült-e nekik?

A torrent szoftverek legtöbbje nem is bajlódik a torrent fájlok keresésével: mi valahol megtalálunk a neten valamit, majd a torrent fájlt letöltve elindul a hozzá társított kliens, és mehet is a letöltés. A jobb kliensek már tartalmaznak ilyen-olyan keresőt, és pár extra funkciót (videóba belenézés stb.). A Vuze mindent egybegyúrt, és egy iTunes-szerű felületen kínálja a nagyérdeműnek a világ összes torrentjét (persze csak ha induláskor bepipáljuk az „include search results from popular torrent sites” kapcsolót is).

Az integrált keresés valóban könnyen kezelhető, olyannyira, hogy a kezdőlapon még kategóriák sincsenek, csak egy óriási „search for anything” felirat. Később a találati listában már lehetőségünk van kategóriaszűrésre is, sőt itt már megadhatjuk azt is, hogy pontosan mely hálózatokon keressen a szoftver (alapesetben ez a Vuze és a Mininova). Itt, ha akarjuk egy kattintással hozzáadhatjuk kedvenc torrent oldalunkat, így a következő keresés már azt is átfésüli.

A bal oldali menüsáv a mostanában divatos „my library”, legutóbbi keresések és hasonló gyorslinkeket tartalmazza, akár csak az iTunes – több magyarázatot nem is igényel, szuper, gyors, könnyen megszokható és kényelmes.

Letöltés előtt a Vuze előzékenyen betölti egy frame-ba a vonatkozó oldalt is, ahol a torrentet találta, így duplán is megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban azt találtuk-e meg, amit kerestünk, és persze látjuk a seed/peer arányt is. De megtehetjük azt is, hogy nem foglalkozunk semmivel, csak rábökünk az óriási „download now” gombra, és máris érkezik gépünkre a fájl. Ha készen vagyunk, csak kattintsunk a „play” gombra a képernyő tetején, és máris nézhetjük/hallgathatjuk a médiafájlt. Futtatható alkalmazások esetében ugyanerre van egy “launch” gomb is. Profik ezerféle beállítást és finomghangolást találhatnak a Preferences menüben, de a Vuze igazán a kezdő/kényelmes felhasználóknak kedvez.

Csak indítsuk el, keressünk valamit, kattintsunk a letöltés gombra, és készen is vagyunk. Torrentezés a lehető legegyszerűbben. A szoftver ingyenes, Windows és MAC verzió is van - letölthető innen.

Forrás: techline.hu

Hozzászólás (0)

 Az internet a maga ingyenességével sok embernek megalapozta a vagyonát. Az amerikai álom a webes felületen látszik megvalósulni, itt valóban a semmiből sikerül pár év leforgása alatt dollár milliárdokat összegyűjteni. Összeállításunkban a leggazdagabb emberek szerepelnek, akik az internetnek köszönhetik dollár milliárdjaikat.

Kivel is kezdhetnénk a sort, ha nem azzal a két fiatalemberrel, akiknek „találmányával" valamennyien nap mint nap találkozunk. Igen, róluk van szó, akik kitalálták a Google-t.

Egy emlékezetes címlap: akik a Google birodalom mögött állnak

Sergey Brin - Google
Vagyona: 18,7 milliárd dollár
Larry Page - Google
Vagyona: 18,6 milliárd dollár

Sergey Brin és Larry Pag a Stanford egyetemen folytatta Ph.D tanulmányait. Mindketten professzorok gyermekei, Brin orosz bevándorlók csemetéjeként Michiganban nőtt fel. 1998-ban azonban félbeszakították tanulmányaikat, mégpedig egy igen egyszerű ok miatt: barátjuk garázsában megalapították a Google-t. A két számítástechnikában is jártas fiatalember egy olyan algoritmust írt, ami nemcsak egyszerűen a keresőszó meglétét kutatta az adott oldalon, hanem rangsorolta is a találatokat, fontosság, gyakoriság szerint. Az oldal, amelynek indulását kockázati tőke bevonásával tették lehetővé, egyszerű volt, minden sallangtól mentes, rövid, szöveges hirdetésekkel tartották el magukat.

Sergey Brin jelenleg a cég technológiai igazgatója. A Google a hirdetési tevékenységet egyébként mobiltelefonra, tévére, sőt a 2006-ban 1,65 milliárd dollárért megvásárolt YouTube-ra is kiterjesztette. Larry Page a termékfejlesztési részleget vezeti, éves fizetése 1 dollár.

A kaliforniai Mountain View-ben lévő székházuk tavaly napenergiára állt át, ez is része "ne tégy kárt" tervüknek. A Google részvények top árukat 2007 november elején érték el, akkor 740 dollárt adtak egy részvényért. Az angol nyelvben a google kifejezés ma már a keresés szinonimájaként szerepel, ez is a kereső hihetetlen népszerűségét jelzi. A két Google társtulajdonos nemrég egy Boeing 767-est vásárolt, amit személyes és üzleti célra egyaránt használnak. Ketten együtt a világ leggazdagabb embereit nyilvántartó Forbes ranglistáján a 26. helyet foglalják el.

Aki belépett a Google-ba

Eric Schmidt - Google
Vagyona: 6,6 milliárd dollár

A Google ügyvezetője, a cég két másik alapítójával közösen vezetik a keresőt kitaláló céget. Azon kevés emberek közé tartozik, aki olyan cég részvényopciójának lehívásából vált dollármilliárdossá, amelyet tőle teljesen idegen emberek alapítottak.

Forrás www.nga.org

A Google két alapítója 2001-ben bízta meg a cég aktív vezetésével. A Princeton egyetemen elektronikai mérnöki végzettségre tett szert. A Google előtt a Bell Labs, Xerox, Novell-nél dolgozott. A Sun Microsystems-nél töltött évei alatt a Java technológia kidolgozásában vett részt. Az elmúlt években a YouTube videoportálbaan, blog hosztoló oldal (blogger.com) és prezentációs szoftvert gyártó cégek (Tonic Systems, Zenter) részesedéséből vásárolt.

A virtuálisbolt-tulajdonos

Jeffrey Bezos - Amazon
Vagyona: 8,2 milliárd dollár

A dot.com korszak pionírja, egy technológiai zuhanás túlélője. Az eredetileg könyvek eladásával foglalkozó céget 1997-ben vitte tőzsdére. A weboldal profilja hamar megváltozott, és manapság már több ezer különböző terméket értékesítenek.

Forrás top-people.starmedia.com

A virtuális boltban az éves eladás eléri a 14,8 milliárd dollárt. A számítástechnikai zseni kockázati tőke befektetőknél dolgozott, miután 1989-ben elvégezte a Princeton egyetemet. Harmincadik születésnapja előtt felmondott, hogy a seattle-i garázsából könyveket áruljon az interneten. Ám most, hogy vagyona gyarapodására nem kell figyelnie, az űrturizmusra összpontosít. Texasban lévő földjein van a Blue Origin építési és tesztelési bázisa; az űrhajó szuborbitális pályán utaztatná az embereket.

Online árverés

Pierre Omidyar - eBay
Vagyona: 7,7 milliárd dollár

A francia születésű, irániai gyökerekkel rendelkező számítógép-programozó 1995-ben indította el az online árverésekkel foglalkozó oldalt, az eBay-t. Ma több mint 1 millió ember használja ezt az árverési helyet, sokaknak ez jelenti elsődleges megélhetési forrást. Ügyvezetői teendőit 1998-ban Meg Whitman-nak adta át, azonban a cég elnöke maradt. A legenda szerint az eBay-t azért alapította, hogy felesége el tudja adni Pez cukorka tartóit – de mint később kiderült, ezt a történetet egy marketinges munkatársa találta ki. A sajtó ennek ellenére szeretettel idézi ezt a történetet. Pierre aktívan blogol, és az Omidyar Networkson keresztül kiemelkedő adakozó: a fejlődő országokban kis vállalkozások elindulását segíti, de nonprofit szervezeteknek is juttat forrásokat. A Forbes listája szerint a világ 156. leggazdagabb embere.

Elnök és filmproducer

Jeffrey Skoll - eBay
Vagyona: 3,6 milliárd dollár

Jeffrey Skoll volt az eBay első elnöke és teljes munkaidejű alkalmazottja, 1996-ban csatlakozott a céghez. Ő dolgozta ki azt a vállalkozási tervet, amely sikeressé tette az aukciós oldalt. Mindmáig az eBay második legnagyobb részvénycsomag-tulajdonosa, noha már nem dolgozik a vállalatnál. Jótékonykodással, filmkészítéssel tölti az idejét - megteheti. Ő volt egyébként Al Gore volt amerikai alelnök An inconvenient truth (Kellemetlen igazság) című filmjének producere. A mozifilmet 2007-ben két Oscar-díjjal is jutalmazták.

Kétszer is nekivágott

Shi Yuzhu - ZTgame
Vagyona: 2,8 milliárd dollár

Shanghai leggazdagabb lakos, matematikai végzettségű, a kínai szoftverírás bölcsőjének számító Zhejian egyetemen végzett. Egy videójáték népszerűségére építve, 1991-ben alapította meg a Zhuhau Giant Hi-Tech Groupot. A cég sajnos teljes egészében csődbe ment, miután hatalmas adósságokat halmozott fel egy 70 emeletes felhőkarcoló megépítéseének tervezésekor – az épület ugyanis soha sem készült el. Yuzhu azonban újra összeszedte vagyonát, amit az online világnak köszönhet: ZTgame néven az interneten játszható játékokat kínál, az oldal a gyermekek és felnőttek körében egyaránt népszerű. Nemrég a New York-i Euronext tőzsdére vezette be cégét. Két kínai bankban is van részesedése, innen származik vagyonának a fele.

Megtérülő vacsora

Google Inc.
Vagyona: 2,2 milliárd dollár

A Google 12. alkalmazottja, vagyonát egy pingpong-meccsnek köszönheti. Omid az internetes böngészőt fejlesztő Netscape-nál dolgozott, mikor Sergey Brinnel és Larry Page-dzsel találkozott. A fiúk meghívták egy kis pingpongozásra a közeli garázsba, amit ő azzal honorált, hogy mindenkinek vacsorát hozatott a közeli kínai vendéglőből. Tíz év elteltével a Google értékesítési és vállalkozás fejlesztési részlegét vezeti. Az iráni bevándorló elektromos mérnöki oklevelet szerzett a San José állami egyetemen. Egy kis Hewlett-Packard-os kitérő után a Stanfordon M.B.A képesítéssel vértezte fel magát. Az induló 3DO, Go, Netscape vállalkozásoknál dolgozott. Google-os pályafutásának kiemelkedő pillanata volt, amikor 2006-ban levezényelte a YouTube 1,65 milliárd dolláros felvásárlását.

További netmilliárdosokkal, pontosabban meggazdagodásuk történetével ismerkedhet meg, ha fellapozza a techline.hu szakmai támogatásával készült IT Plusz 2010 című kiadványt, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet itt.

Forrás: techline.hu

Hozzászólás (0)